Beszámoló a Határtalanul programról
6 nap Erdélyben – élmények, barátok, felfedezések

Az idei tanév egyik legizgalmasabb élménye számomra a Határtalanul program volt, amelynek keretében hat napot töltöttünk Erdélyben tanítóinkkal, osztályfőnökünkkel együtt. Már az indulás napján nagyon izgatott voltam, hiszen sok új helyet láthattunk, és tudtam, hogy rengeteget fogunk tanulni – de nem úgy, mint a padban ülve, hanem élményekkel!

1. nap – Bánffyhunyad és Kolozsvár

Első állomásunk Bánffyhunyad volt, ahol megtudtuk, hogy valaha I. Rákóczi György birtoka volt. A buszon utazás közben tanulótársaink bemutatták a helyeket, ahová mentünk, így már előre sok mindent megtudhattunk. Mivel református iskolába járunk, különösen érdekes volt számunkra, amikor a helyi lelkész bemutatta a szépen felújított templomot.

Délután Kolozsváron városnézés következett. Megnéztük a Szent Mihály templomot, ami nagyon különleges, mert gótikus stílusban épült. Utána QR-kódos városismereti játékot játszottunk csoportokban, és minden megtalált helyszínnél szelfit készítettünk. Nagyon vicces és izgalmas volt, főleg, hogy a képeink az iskola Facebook oldalára is felkerültek! A Farkas utcai református templomba is elmentünk, ami az egész erdélyi református egyház főtemploma. Este a Bonanza Panzióban szálltunk meg Andrásházán, ahol játékos feladatokat oldottunk meg az aznapi látottakról. Minden csapat nyert!

2. nap – Tordai-hasadék, sóbánya és Farkaslaka

Másnap egy nagy túrával indítottunk a Tordai-hasadékban. Először kicsit fárasztó volt, de a látvány mindenért kárpótolt! Aztán megnéztük a híres tordai sóbányát – hatalmas és nagyon különleges volt. Még játszótér is volt odalent!

Útközben megálltunk a szovátai Medve-tónál, majd estére megérkeztünk Farkaslakára. A szállásunk pont Tamási Áron síremléke mellett volt! Este Jakab Emil, egy székely fotóművész tartott nekünk előadást, és beszélgettünk is vele Farkaslakáról. Nagyon érdekes képeket mutatott, és sokat mesélt a helyi életről.

3. nap – Tavak, szoros és puliszka

A harmadik napra vízparti programokat kaptunk. Megnéztük a Zetelaki víztározót, majd a híres Gyilkos tavat, és elsétáltunk a Békás-szorosba is. A sziklák között sétálni kicsit félelmetes, de nagyon izgalmas volt.

Ebédre Gyergyószentmiklóson megkóstoltuk a hagyományos puliszkát – nekem ízlett, pedig először furcsa volt. Este közös focimeccset rendeztünk, ami szuper lezárása volt a napnak.

4. nap – Kézművesség és városnézés

Délelőtt meglátogattuk testvértelepülésünket, Nyikómalomfalvát. Pár ottani diákkal közösen megnéztünk egy székelykapu-faragót, aztán egy gereblyekészítőt és egy kosárfonót is. A legjobb az volt, hogy mi is kipróbálhattuk ezeket a mesterségeket! Először nehéz volt, de nagyon élveztem.

Délután Székelyudvarhely következett, ahol megnéztük a szoborparkot, és ellátogattunk a református líceumba is. Este a Gizi csárdában vacsoráztunk – finom volt a helyi étel, és közben sokat nevettünk. Felköszöntöttük az osztálytárunkat, aki ezen a napon lett 14 éves.

5. nap – Segesvár és… medveriasztás?!

Az ötödik nap is nagyon izgalmasan indult. Segesvárra mentünk, ahol megnéztük a történelmi városrészt. Az Óratorony nagyon különleges volt, és a híres fedett diáklépcsőn is felmentünk. A város tényleg olyan, mintha visszamentünk volna az időben!

A nap legemlékezetesebb része viszont nem is ez volt, hanem az, hogy medveriasztás volt! Egyszer csak mindenki telefonja megszólalt – hangosan sípolni kezdett, és megjelent a figyelmeztetés, hogy a közelben medvét láttak. Őszintén szólva, a legtöbben ettől nem megijedtek, hanem nagyon izgatottak lettek – már napok óta mindenki arról beszélt, hogy szeretne medvét látni (persze csak biztonságos távolból). Végül nem találkoztunk vele, de a sípolás és a nagy izgalom miatt ez lett az egyik legviccesebb élmény az egész héten. Mindenki erről beszélt még este is!

Este visszatértünk Andrásházára a már jól ismert Bonanza Panzióba, ahol végre kiértékelték a heti játékos versenyt. Nagyon jó érzés volt, hogy a mi csapatunk nyert az egyik fordulóban! Ezen az estén mindenki fáradt volt, de nagyon boldog – az élmények lassan összeálltak egy szuper emlékké.

6. nap – Ady és búcsú

Az utolsó nap reggelén megálltunk Csucsán, ahol megnéztük az Ady emlékkiállítást a Boncza-kastély udvarán. A „fehér ház” nagyon hangulatos volt, és sok érdekes dolgot tudtunk meg Ady életéről. Ezután Nagyvárad belvárosát jártuk be, megnéztük a Magyar Színházat, Szigligeti Endre szobrát, és az Ady Endre Emlékmúzeumot is.

Hazafelé a buszon még meghallgattunk egy rövid előadást Thököly Imréről, II. Rákóczi Ferenc mostohaapjáról. Este fáradtan, de élményekkel tele érkeztünk haza.

Ezúton szeretném megköszönni a kísérő tanárainknak, hogy végig velünk voltak, vigyáztak ránk, szervezték a programokat, és mindig segítettek, ha kellett. Nagyon hálásak vagyunk buszsofőr bácsinknak is, hogy biztonságosan elvitt minket ennyi szép helyre, és mindig türelmes volt velünk.

Köszönjük, hogy ez a felejthetetlen kirándulás megvalósulhatott!

                                                                                                                                                                                            Fügedi Julianna